Manapság már egy nyúlfarok is valami

Képzeljétek: A BM válaszolt a 2018 novemberi leveleimre. Emlékeztek: hármat is küldtem Pintér Sándornak. Igaz, hogy a háromból csak kettőre reagáltak, és pont az elsőről, a legrázósabbról feledkeztek meg, és az is igaz, hogy a válasz nyúlfarknyi volt, de manapság már egy nyúlfarok is valami. Támpont. Minden egyes elhallgatás, csúsztatás és hazugság közelebb visz az igazsághoz. A párbeszéd folytatódik: ezennel közzéteszem a Tőzsér Norbert úr (a BM Személyügyi Helyettes Államtitkára titkárságvezetője) részére ma megküldött viszontválaszomat, ízelítőül annak is a  3. pontját:

3. A válaszlevél kétmondatos érdemi részéből kitűnik, hogy a BM-ben is – az állam- és közigazgatás más területeihez hasonlóan – úgy vélik, hogy a hivatalos határozatokat, döntéseket, vagy akár az állampolgároknak megküldött állásfoglalásokat kinyilatkoztatás formájában lehet megtenni, és nem szükséges indokolni. Az én „álláspontom” szerint ez téves felfogás, mert az indokolatlanság a hivatali önkény, a visszaélés és a komolytalanság gyanúját  vetheti fel, és megnehezíti  a határozatok jóhiszeműségének, megalapozottságának (vagy megalapozatlanságának), szakszerűségének, jogszerűségének utólagos ellenőrizhetőségét. Úgy tudom, hogy a döntések indoklását a vonatkozó törvények is kötelező jelleggel előírják a hatóságok számára, sőt az indoklás formai és tartalmi követelményeit meghatározó szakmai standardok, szakhatósági utasítások, nyílt és belső használatra szóló szabályozók is bizonyára léteznek. Vajon a BM munkatársai ezzel kapcsolatban mit tanulnak (és tanítanak) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?

Jelen esetben ha a válaszadó valóban komolyan gondolta, hogy azért nem történt minősített adattal való visszaélés, mert „a megjelölt adatok nem képeznek minősített adatot”, akkor ezt a megállapítást röviden de velősen indokolni kellett volna, mondjuk így:

„Az ilyen és ilyen jogszabályok és a BM belső utasításai értelmében a nemzetbiztonsági szolgálatok felső vezetőinek külföldi partnerszolgálati vezetőkkel folytatott tárgyalásai nyilvánosak, azaz nem képeznek minősített adatot. Boda tábornok, az NBSZ főigazgatója semmilyen szabályt nem sértett azzal, hogy a kínai állambiztonsági miniszterrel való pekingi találkozójáról készült, annotált fényképet közzétette egy bárki által megvásárolható könyvben. Az a tény, hogy a NATO- és EU-tag Magyarország technikai hírszerzésért (is) felelős titkosszolgálatának főnöke az USA és más NATO-tagországok elleni hírszerzést és kémelhárítást, valamint a hazai és a külföldön tartózkodó másként gondolkodók elleni műveleteket irányító kínai állambiztonsági miniszterrel egyeztet (és ezzel nyilvánosan büszkélkedik), semmilyen jogi, szakmai, politikai vagy erkölcsi aggályt nem vet fel, mert összhangban van a BM alá tartozó rendvédelmi és nemzetbiztonsági szolgálatok alaputasításokban megfogalmazott működési irányelveivel.

Hasonlóképpen, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek felsőfokú szakmai képzésen résztvevő operatív állományának személyazonosításra alkalmas fényképeit is nyugodtan közzé lehet tenni, ezt semmilyen jogszabály vagy belső utasítás nem tiltja. Szolgálati elöljárójuk a fénykép elkészíttetésével, illetve az érintettek a közzétételhez való írásos hozzájárulásukkal semmilyen szabályt nem sértettek, sőt nagy fokú szakmai jártasságról tettek tanúbizonyságot.”

A teljes viszontválasz pdf formátumban, ami a megértést segítő utalásokat (internetes elérhetőségeket) is tartalmazza, innen tölthető le (vagy olvasgatható online):

https://drive.google.com/open?id=15xxayIvHIIvzmO9nLF55M99cojEWOe2U