Az igazság bajnoka

Nyílt levél Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter részére

Tisztelt Miniszter Úr!

2015. január 13-án (tehát több, mint három és fél éve) „Tájékoztatás” tárgy-megjelöléssel a miniszter@im.gov.hu címre elektronikus levelet (közérdekű bejelentést) küldtem Önnek melyben sürgős intézkedését kértem olyan – egymással összefüggő, büntetőjogi megítélés alá eső –ügyekben, amelyeknek a letagadhatatlan nemzetbiztonsági vonzatai álltak előtérben. Erre a beadványomra semmilyen választ nem kaptam, és az Ön tétlensége további – Magyarország diplomáciai és nemzetbiztonsági érdekeinek súlyos veszélyeztetését megvalósító – állam elleni bűncselekményekre csábította az elkövetőket. Kérem, engedje meg, hogy emlékeztessem az eredeti levélben felvetett ügyekre és az új fejleményekre, ismételten kérve, sőt felszólítva Önt a válaszadásra és a cselekvésre. A reagálás megkönnyítése érdekében kérdéseimet, felvetéseimet megszámozom.

Megerősítem, hogy ha továbbra sem tesz eleget intézkedési kötelezettségének (vagy nem mond le), akkor azzal jóvátehetetlen károkat okoz Magyarország nemzetközi megítélésének, jogállami rendjének és belső, társadalmi békéjének.

...

20. Ön is egyetért azzal, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) működése nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára? Tud arról, hogy Béres János altábornagy, a KNBSZ jelenlegi főigazgatója – aki a fent említett történések egyik fő (negatív) szereplője – a doktori eljárásra bocsáthatósága előfeltételeként elszámolt angol nyelvű publikációjának fő tézisét egy CEU-kiadványból lopta?
21. Ön szerint kijelentheti a miniszterelnökünkről azt, hogy nem zsarolható, egy olyan titkosszolgálati vezető, aki maga is zsarolható?
22. Tud arról, hogy a közelmúltban nyílt levélben tájékoztattam az NKE új rektorát, Dr. Koltay András urat Béres tábornok „viselt dolgairól”, de a rektor sem Béres plágium-ügyei, sem a nemzetbiztonsági (azon belül terrorelhárító) felsőfokú oktatás rombolása okán, sem pedig az NKE titkosszolgálati megszállása ügyében nem hajlandó belső vizsgálatot kezdeményezni, sőt még csak nem is válaszolt?
23. Ön sem fog válaszolni erre a nyílt levélre?
24. Ön sem fogja tájékoztatni a miniszterelnök urat azokról a felvetéseimről, amik különböző súlyos államellenes bűncselekmények megalapozott gyanúját, Magyarország nemzetbiztonsági veszélyeztetettségének valószínűségét támasztják alá?
25. Ön szerint a CEU jelenti a nagyobb veszélyt kicsiny hazánk nemzetbiztonságára, vagy azok az egykori állambiztonsági tisztek és ügynökök, akik ma is fontos pozíciókat töltenek be, és olthatatlan bosszúvágyat éreznek Közép-Európa legrangosabb egyeteme iránt, amelyik a felsőoktatási intézmények közül szinte egyedül tudta megőrizni függetlenségét az állampárt birtokba vételi törekvéseivel szemben?
26. Egyáltalán nem tartja lehetségesnek, hogy a CEU elleni alattomos támadások a kormányzat utolsó, kétségbeesett próbálkozásait jelzik, amelyek révén hazánkat sújtó válaszintézkedéseket akar kiprovokálni az Egyesült Államok és az EU részéről, hogy legalább utólagos ürügyet találjon a szövetségesek elárulására, ami már régóta befejezett tény?
27. Ön is úgy gondolja, hogy nincs szükség az Európai Ügyészséghez való csatlakozásunkra? Komolyan úgy véli, hogy ez a kormányzat, amelynek Ön igazságügy-miniszterként és Polt Péter (legfőbb ügyészként) oszlopos tagja, képes lesz a saját ballépéseit tárgyilagosan kivizsgálni, és eloszlatni a nemzetközi közösség aggodalmait a magyarországi jogállamiság állapotát illetően?
28. Igaz, hogy Ön miniszteri feladatainak ellátása mellett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatójaként két tanszékről külön-külön is több százezer forintos havi fizetést kap, és ezen kívül a Nemzeti Közszolgálati egyetem „kutató professzoraként” további havi bruttó 328 ezer forint jövedelemhez jut? Megkérdezhetem, hogy heti hány napot tölt Szegeden oktatással? És az NKE-n kutatással? A felkészülésre és az önképzésre is jut ideje? Ennyire nem köti le a miniszterkedés? A miniszterelnök úrnak ennyire nincs szüksége az Ön bármikori elérhetőségére a kormányzati feladatokhoz?
29. Ön és a legfőbb ügyész úr NKE iránti közismert „lekötelezettsége” tükrében vajon tárgyilagosan tudják megítélni az egyetem oktatóira vonatkozó személyügyi és egyéb határozatok törvényességét? Önnel szemben felvethető-e bármilyen összeférhetetlenségi kifogás az álláshalmozást, az oktatói és kutatói kinevezések és megbízások titkosszolgálati kombinációk útján történő elosztását, a közhatalmi funkciók és a közhatalomtól elvben független egyetemi oktatói, kutatói beosztások gyanús (és szabálytalan) egybeesését illetően?
30. Igazságügyminiszterként Önnek is az a véleménye, hogy az Országos Bírói Tanács tagjai „hazaárulók”, és kényszernyugdíjazni kell mindazokat, akik már a rendszerváltás előtt is hoztak ítéleteket; ahelyett, hogy az állami szférában és a közéletben ma is aktív, egykori BM-es állambiztonsági tiszteket és ügynököket vonnák ki a forgalomból?
31. Kívánja-e a miniszteri tisztségről való lemondásával bizonyítani, hogy a személyes karrier-építésnél fontosabbnak tartja az igazság kiderítését a fentiekben vázolt és azokhoz kapcsolódó ügyekben egy tisztességes és pártatlan eljárás keretében, vagy kész a nemzetközi szakmai közvélemény szemében is végképp lejáratni önmagát és a magyar jogállamiságot?

...

A levél teljes szövege innen tölthető le:

https://drive.google.com/open?id=1uVL_znzgYK1Jmk9-Bw_BURzDH9pMCNCx