Nemzetbiztonsági olvasónapló

2017.feb.14.
Írta: Naiv Balfácán Szólj hozzá!

Negyvennegyedik bejegyzés arról, hogy bizonyára létezik egy titkos terv, amiről csak kevesen tudhatnak...

Az előző folytatása. A nemzetbiztonsági felsőoktatás színvonalának elrettentő szemléltetése keretében feltettem a költői kérdést: „Tovább is van, mondjam még?” Egy kis időre álljunk le a vérfagyasztó példák halmozásával, és inkább vonjunk le néhány közbeeső következtetést újabb költői kérdések…

Tovább

Negyvenharmadik epizód: Miért lenne egy titkosszolgálati vezetőnek szabad az, amit még köztársasági elnökök sem engedhetnek meg maguknak?

Az előző folytatása onnan, hogy komoly kétségeink merültek fel egy bizonyos angol nyelvű tanulmány szerzőségét illetően. Most tovább szaporítjuk a plágium-gyanút megalapozó, kiragadott példák számát, az alábbiakkal. Béres János mondja 2008-ban (76. o.) Sean D. Murphy…

Tovább

Negyvenkettedik epizód, amelyben többek között választ keresünk arra a kérdésre, hogy a címén kívül hányszor kell egy tanulmányban előfordulnia annak a szónak, hogy „terror”?

Nemsokára egy angol nyelvű szaktudományos közleményt elemzünk, és még azok számára is, akik egy szót sem tudnak angolul, kétséget kizáró módon bebizonyítjuk, hogy egy humbug. Ez a tény e sorok szomorú szerzőjét néhány nap múlva költői kérdések felvetésére ösztönzi, amelyekről megint csak ki kell…

Tovább

Negyvenegyedik bejegyzés, amelyben köszönetet mondunk a kedves Európai Uniónak...

Az előző folytatása. A 6.6. alfejezet az Elemzés-értékelés címet viseli. Ebből – többek között – „megtudhatjuk” az alábbiakat:   „Az elemzés-értékelés során alkalmazott eljárások alapvetően három csoportra oszthatók: -     az egyszerű formális logikai eljárásokra; -     a kötött elemző-értékelő…

Tovább

Negyvenedik epizód, amelyben döntenünk kell priorálás és priorizálás között...

Az előző folytatása. Ott tartottunk, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak – azok szerint, akik ezt egyetemen oktatják – joguk van visszaélni az információkkal. Remélem, hogy nekem, egyszerű állampolgárnak legalább élni van jogom. (Egyszer majd elmesélem, hogy ki és miért „aggatta” rám a…

Tovább

Harminckilencedik bejegyzés: a visszaélések jogának tudományos alapjairól...

Folytassuk a kritikai elemzést. Béres János mondja 2013-14-ben Vida Csaba mondja 2013-ban A hírszerzés fogalmi rendszere vonatkozásában elmondható, hogy sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban nem található olyan megállapítás, amely általánosan elfogadott lenne a hírszerzés…

Tovább

Harmincnyolcadik epizód: Egy meg egy az fél?

 Ott hagytuk abba, hogy a nemzetbiztonsági oktatás fejlesztése – vagy éppen tönkretétele – nemzetbiztonsági ügy. A következő 3-5 bejegyzésben e sorok írója megosztja azt a korszakalkotó felfedezését a Kedves (vagy kedvetlen) Olvasóval, miszerint „A nemzetbiztonsági alapismeretek” c. (alapfokú) és…

Tovább

Harminchetedik epizód: Egy nemzetbiztonsági ügy margójára

Ott tartottunk, hogy a Nemzeti Közveszélyes Egyetem (NKE) Nemzetbiztonsági Intézetének igazgatója az általános modul hallgatói számára készült egyetemi jegyzetben leszögezte, hogy a „terrorizmus” hatása az ország érdekeire rövid- és középtávon közepes, hosszú távon magas, az „extrémista terrorista…

Tovább

Harminchatodik epizód, amely arról szól, hogy a „vezetésnek” itt egyszerűen nincs semmi értelme

Az előző folytatása. Az ötödik alfejezet – „Magyarország biztonságára ható tényezők elemzése” (hiányzik a határozott névelő) – első alpontja (58. oldal) egy táblázat, ami „A biztonsági régiók értékelése” címet kapta. Mi az, hogy „biztonsági régió”? Csak nem „regionális biztonság”? Esetleg…

Tovább

Harmincötödik bejegyzés: Rontom a népesedési statisztikát...

Folytatom a Biztonsági kihívások, kockázatok és fenyegetések 2030-ig című, nemzeti közszolgálati egyetemi tananyag fikázását. A 2. alfejezet „A 21. század kihívásai”  címet viseli, és a demográfiai robbanással, illetve annak következményeivel indít. Megállapítja, hogy „jelenleg” (2013-ban?) 7…

Tovább