Tizenhatodik epizód: amelyben „a tömegtájékoztatás lefizetett ügynökei az álhazafiság görögtüzéből fonnak látványos glóriát...”

Így érkezünk el a Cími-Seheldon féle könyv (Titkos Öböl-háborúnk) második részének utolsó fejezetéhez, a Gorbacsov elleni puccshoz. Ebben a fejezetben a szerzők már nem szemérmeskednek, hanem egyfajta narrátorként – álnevük feltörhetetlenségében bízva – saját véleményükkel fűszerezve kommentálják a történelmi eseményeket, sajnálkoznak a katonai-titkosszolgálati hatalomátvétel sikertelenségén, siratják a Szovjetuniót, szidják Gorbacsovot és Jelcint, kárhoztatják a nyugati, atlantista-globalista befolyást. Íme néhány szemelvény a 38. fejezetből, egy-két dőltbetűs saját kiemeléssel:

„1991 június 17-én Valentyin Pavlov miniszterelnök azzal állt elő, hogy a Legfelsőbb Tanács ruházzon át a miniszterelnökre több fontos hatáskört, köztük a szükségállapot bevezetésének jogát is. A katonaság, az állambiztonsági szervek és a rendőrség irányítói mind Pavlov mellé álltak. A törvényhozásban azzal érveltek, hogy Gorbacsovnak rossz az egészségi állapota, s vonakodik a Szovjetuniót megvédeni a leszereléstől és a nyugati hatalmak követeléseitől. Az eurázsistáknak nem sikerült jogi úton megszerezni a hatalmat, ezért kénytelenek voltak puccsot szervezni...

A sors iróniája, hogy a hadsereg puccsistái oldalára átállt KGB a tervezés ellenére nem tartóztatta le Borisz Jelcint... A hatalomátvételi kísérlet eleve kudarcra volt ítélve, mert az ellenzéki vezetők közül senkit sem vettek őrizetbe. Gorbacsovot is csak elszigetelték. Jelcint például a világ minden tájáról hívhatták..., magát pedig a demokrácia őrzőjének nevezte.

... Akkor még nem lehetett előre látni, hogy Jelcin és a mögötte álló atlantista erők jóvoltából milyen rendszer szilárdul meg, hogyan fog szétesni a Szovjetunió, miként fogják maffiózó oligarchák a magántulajdonukká tenni a minden egyes polgárt megillető köztulajdont.

Jelcin kétszínűségét ekkor még eltakarta az a néptribuni aura, amit sikerült körülötte kialakítani. Az atlantista-globalista befolyás alatt álló tömegtájékoztatás lefizetett ügynökei az álhazafiság görögtüzéből fontak látványos és megtévesztő glóriát a feje köré...

A kettős játékot űző KGB látszólag vereséget szenvedett, valójában a titokban nyugattal összejátszó vezető ügynökei győztesen és megerősödve került ki (sic!) ebből a konfliktusból...

Az elvetélt puccs jó apropó volt arra, hogy Borisz Jelcin felfüggessze az orosz Kommunista Párt tevékenységét...” (263-266. o.)

Hasonló, szinte szó szerint azonos megfogalmazásokat Peter Sheldon (Tőke Péter) másik házi társszerzője, Drábik János írásaiban, valamint a kuruc.info-n és a Hunmagyar Vérszövetség honlapján lehet olvasni. Ők zúdítanak nyílzáport az atlantista-globalista befolyás alatt álló tömegtájékoztatás lefizetett ügynökeire. Igazán illusztris társasággal fúj egy követ a NATO-tagállam Magyarország katonai kémelhárításának álnév alatt publikáló egykori vezérőrnagya.  Összenő, ami összetartozik...

Ami a szükségállapot bevezetésének miniszterelnöki hatásköreit illeti, ebben a mai magyar kormánypártok is egyetértenek, és támogatják őket „a katonaság, az állambiztonsági szervek és a rendőrség irányítói” is. A mai magyar politikai elit programjához az ihletet az 1991-ben „elvetélt”, de Putyinnal újjászületett szovjet-orosz „eurázsista” puccs adja. A jelek szerint tanultak a kudarcba fulladt államcsíny tapasztalataiból. Ők letartóztatásokkal, őrizetbe vételekkel fognak kezdeni. Nemcsak terveznek, hanem pontról pontra végre is hajtják azt, amit kitaláltak.

Félve kérdezem a legújabb fejlemények tükrében: Csak nem ezeket a letartóztatásokat, őrizetbe vételeket gyakorolták orosz diplomaták részvételével, a GRU pénzügyi és szakmai támogatásával, a KBH „hallgatólagos” tudomásul vételével a Nemzeti Arcvonal bátor harcosai a tévéhíradókban és a Youtube-on is fellelhető felvételek tanúsága szerint?

 Házi feladat a Nemzeti Közveszélyes Egyetem nemzetbiztonsági szakos hallgatóinak:

  1. Mikor volt a moszkvai puccs? Kik voltak a puccsisták? Mit akartak?
  2. A szovjet-orosz atlantista-globalista és eurázsista erők küzdelmében Magyarország nemzeti érdekei szempontjából melyik fél győzelme volt kívánatos? Az volt az érdekünk, hogy az atlantista-globalista, Gorbacsov- és Jelcin-féle irányzat kerekedjen fölül, végleg lezáruljon a hidegháború, csökkenjen a szovjet-amerikai szembenállás, Oroszország (a Szovjetunió) végigmenjen a reformok, a nyitás és a demokratizálódás útján, megszűnjön a szovjet befolyás Kelet-Európában, visszafordíthatatlanná téve a nálunk már beindult és kibontakozóban lévő radikális reformfolyamatokat (a „rendszerváltást”); vagy az volt az érdekünk, hogy eurázsista, klasszikus szovjet-típusú rendszer kerüljön ismét hatalomba Moszkvában, visszarendeződés következzen be, erősödjön a hadsereg, a belügyesek és a titkoszolgálatok hatalma, újra növekedjen a szovjet befolyás Kelet-Európában, visszatérjen a hidegháború (és talán a szovjet csapatok is Magyarországra)?
  3. Az atlantista-globalista és az eurázsista erők küzdelmében kinek az oldalán állt a szovjet katonai hírszerzés (GRU)? Kinek az oldalán állt a magyar katonai kémelhárítás (KBH)? Vajon miért akarhatta (a regénybeli) Kovács-Kovácsics hogy visszatérjenek az orosz megszálló csapatok Magyarországra?
  4. Megfelelt-e a KBH GRU-val (és KGB-vel) kialakított együttműködése a magyar nemzeti érdekeknek?
  5. Kinek az oldalán áll a mai magyar kormányzat? Atlantista-globalista, vagy eurázsista irányvonalat követ? Összhangban van-e a mai magyar kül- és biztonságpolitika a nemzeti érdekekkel? Indokoljátok meg a válaszotokat!
  6. Lehetségesnek tartjátok-e, hogy a KBH (vagy az oda betelepült BM-es árnyék-titkosszolgálat, ha egyáltalán létezik), már az 1989-90-es rendszerváltás és az 1991-es moszkvai puccs óta folyamatosan befolyást gyakorol a magyarországi politikai fejleményekre, vagy legalábbis megkísérli azt?
  7. Milyen hibákat követtek el a puccsisták? Megvoltak-e a hatalomátvétel objektív feltételei? Alakulhatott volna-e másképp az 1991-es moszkvai puccs vékifejlete?
  8. Milyen tanulságokat vont le az 1991-es moszkvai puccsból a KBH vezetése és az egymást váltó magyar kormányzatok (ha egyáltalán...)?

 ...

(Folytatjuk...)